Szent Anna-tó

Hagyd, hogy elvarázsoljon a vulkanikus folyamat alkotta szépség, amely több ezer éves, és az egyedülálló természeti értékek, amelyek ezen a csodás vidéken rejtőznek!


Csakis itt fedezheted fel a változatlan vulkanikus kráterben kialakult tavat, amely Közép- és Kelet-Európában egyedülálló, és egyben az egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb turisztikai látványosság Székelyföldön. A Szent Anna-tó 950 méteres magasságban helyezkedik el, a Csomád hegység (Hargita-hegység) ikerkrátereinek egyikében. 

A tó csaknem kör alakú, egy festő palettájához hasonló, hossza 620 m, legnagyobb szélessége 460 m, területe 19,50 hektár, legnagyobb mélysége 7 m. A tó kizárólag a csapadékokból szerzi vizét, nincsenek forrásai. A víz tisztasága a desztillált vízhez hasonlatos, csupán 0,0029 ml ásványt tartalmaz. A tó vizének alacsony trofikus képessége a tó alján található és a kráter oldalain található mofetták széndioxid-kibocsátásainak köszönhető.   

A Szent Anna-tóhoz ellátogató turistáknak nincs szükségük meteorológiai előrejelzésekre ahhoz, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás, a vulkanikus hegy empirikus, de pontos szabályt kínál: a hegyben képződött két repedés megjósolja az időjárást. A helyiek tudják, hogy „ha a repedések gázkibocsátása csípi az orrukat, az annak a jele, hogy vihar közeledik, ha nem, napos idő lesz, túrázásra kiváltképp alkalmas. Erre a jelenségre tudományos magyarázat van. A hegyben még mindig vulkáni tevékenységek folynak, amelyek érzékenyek bármilyen légköri nyomásváltozásra. Amikor a légköri nyomás csökken, például szén-dioxid és kén jön a felszínre, az szúrós szaggal kitölti a repedéseket, és ez annak a jele, hogy eső jön.  

A tó partján található egy, Szent Anna tiszteletére épített római katolikus kápolna, ezt a kápolnát Lázárfalva helyi közössége építette és végzi karbantartását.   

Ha a tóhoz értél, valószínűleg észrevetted, hogy védett területen vagy, ezért kérünk, tartsd tiszteletben a látogatói szabályokat, csak csizmád lábnyomát hagyd magad után, és csak az emlékeket vidd magaddal :).

Fedezd fel a mi Narniánkat, a Mohos tőzeglápot, amely 1050 m magasságon található, a tó szomszédságában. Ez az egyik legértékesebb védett terület Romániában, amely leginkább jégkorszak korabeli növénymaradványairól, és a tőzegre jellemző növényzete nyomán ismert. 


A rezervátum legnagyobb híressége a Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundiflora) húsevő növény, de ugyanolyan szépek és érdekesek a sások, a közönséges tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a hamuvirág (lugalaria) vagy a pamutvirág. Mivel valójában egy réteg tőzeg alakult a tó köré, a tőzegláp teljes növényzete alkalmazkodott ehhez, ezáltal megfelelő környezetet biztosít az ezüstfenyőből, törpefenyőből, törpe nyírből és molyhos nyírből álló erdei növényzet számára.


Nem is mondunk többet, hagyunk, hogy fedezd fel a csodát, de tudnmod kell, hogy a rezervátum megtekintése kizárólag idegenvezetővel lehetséges. Keresd fel a rezervátum felügyelőjét és mindent meg fogsz tudni a tőzegláp keletkezéséről, és azokról a ritka fajokról, amelyek ezen a mesés vidéken rejtőznek.